Éveken át a színfalak mögött maradtak a gazdasági kormányzaton belüli torzsalkodások, újabban viszont mind láthatóbbak a konfliktusok. Mondhatnánk, hogy az egészséges közéletnek része az eltérő felfogások ütközése, ám az utóbbi időkben tapasztaltak aligha a közélet remélt nívóemelkedésének a jelei. Inkább a helyzet lett más, mint a szerencsésebb években. 2023-as évben megtorpant a gazdasági növekedés, immár másodszorra kétszámjegyű lett az éves inflációs ráta, fontos térségi összevetésekben csúszott hátra a magyar gazdaság. Nem meglepő hát, hogy felerősödtek a kormányzaton belüli intézményes szembenállások, amelyeket élezhetnek személyes ambíciók, befolyásnövelő szándékok. Az utóbbiakat itt nem taglaljuk, azt viszont érdemes átgondolni, hogy ma, a stagflációs időszak remélhető lezárulása idején miért nő a kormányzati viták hőfoka.
Az elmúlt időszakban több cikk és interjú is foglalkozott a „magas nyomású gazdaság” témájával a hazai szaksajtóban, többségében kritizálva a magas nyomású gazdaság koncepciójának gazdaságpolitikává tételét. Úgy vélem, a kialakult polémia a magas nyomású gazdaság fogalmának túlzottan leegyszerűsítő értelmezéséből fakad, miszerint az lényegében azonos a túlfűtött gazdasággal, ami inflációhoz vezet és veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
Ha van növekedés, akkor automatikusan csökkennie kell a hiánynak, a vita csak arról zajlik, hogy ez milyen gyorsan térjen vissza a 3 százalékos szintre – mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter beszélt a fogyasztás szerepéről, a magas nyomású gazdaságpolitika lényegéről, a reptérvásárlás áráról, túlzottan óvatosnak nevezte a jegybanki kamatpolitikát, és reagált a személyét érő kritikákra is.
Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen növekedési modell állhat a magyar gazdaság előtt, és nem jár-e rossz úton a kormány, amikor például az úgynevezett magasnyomású gazdaságot (HPE) erőlteti. Vendégünk Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője. A második részben arról lesz szó, hogy miért nem vették eddig komolyan Brüsszelben Orbán Viktor vétófenyegetéseit és miért ijedtek meg most, amikor Ukrajna uniós csatlakozása a tét. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio markoelemzőjét kérdeztük.
Különös módon a hazai gazdaságpolitikai írásokban, politikusi beszédekben ismét felbukkantak érvek a magasnyomású gazdaság mellett. A gazdaság újbóli felfűtésének követelésével azonban több okból sem lehet egyetérteni. Az élénkítés inflációs módozatával szemben szól, hogy még mindig jelentős a hazai pénzromlás üteme. A gazdaság költségvetési lazítással történő felfűtéséhez pedig nincs fiskális mozgástér.
A magyar gazdaság nagyon jó helyzetben van, a kérdés az, vajon meddig képes a mostanihoz hasonló ütemben fejlődni - fejtette ki Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője a pénzintézet csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
Magyarország GDP-növekedése hosszabb ideje levált a nyugat-európaitól, a lassulás a várakozások ellenére elmaradt. A lendületet alapvetően a magyar makrogazdasági politika táplálja azzal, hogy tudatosan magas nyomás alatt tartja a gazdaságot. Erre a válság utáni különleges környezet teremti meg a lehetőséget, de kockázatok így is bőven vannak.
"High pressure economy", vagyis "magas nyomású gazdaság". Jól jegyezzük meg ezt a három szót, ugyanis komoly esély van arra, hogy a negyedik Orbán-kormány gazdaságpolitikáját így tudjuk leginkább leírni. Persze nem feltétlenül tartják majd hosszabb távon magas nyomás alatt a magyar gazdaságot a döntéshozók - ennek komoly veszélyei lehetnének -, de minden bizonnyal nem áll messze a kabinet és a nemzeti bank gondolkodásától, hogy a gazdaság potenciális növekedésének javításában ez nagy szerepet kapjon.
A holland felügyelet szerint veszélyt jelentenek a közlekedésbiztonságra.
Elég komoly mennyiségről van szó, nagy átrendeződések zajlanak a háttérben.
Joe Biden visszalépését követően.
Miután többségi tulajdont szerez benne.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
